MTK – Új Hidegkuti Nándor Stadion

Az épített környezet egyik fő feladata, hogy kapcsolatot teremtsen az emberek között, közösséget hozzon létre.  Az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) 1888-ben alakult klub, melynek labdarúgó szakosztálya 23 magyar bajnoki címmel büszkélkedhet és ezzel a hazai futball meghatározó alakja. A klub szurkolótábora egyszerre zárt és sokszínű kis közösség, melynek tagjait a csapat szeretete kovácsolja össze. A tervezett stadion elsősorban az ő számukra épült. Ugyanakkor az épület székház és irodaház is a klub dolgozóinak, valamint a futballon kívül más sportok és rendezvények befogadására is alkalmas.

Az Aranycsapat híres játékosáról elnevezett Új Hidegkuti Nándor Stadion, az egykori MTK Stadion helyén, a Hungária körúton, a külső pesti területek iparias jellegű környezetében található. A régi atlétikai stadion, rossz állapota és korszerűtlen kialakítása miatt elbontásra került. Az új pálya az eredeti atlétikai pályával megegyező magasságban, tehát az utcaszinthez képest a terepbe süllyesztve került elhelyezésre. Mérete a modern futball stadionok tervezési követelményeihez igazodik. Pozícióját is ennek megfelelően észak-déli hossztengelyre forgattuk. A viszonylag alacsony nézőszám és a telekhatárok adottságai miatt két lelátómezőt alakítottunk ki egymással szemben, a játéktér nyugati és keleti hosszoldala mentén.

A térről a szurkolók közvetlen az utca szintjéről érkeznek a keleti oldali lelátó tetejére. A stadionépület fő tömege a nyugati lelátóhoz kapcsolódik. A négyszintes irodaépületben található az új MTK székház, a VIP-, a média-, a sportolói- és üzemeltetési területek, irodák. A létesítmény déli oldalán, a Salgótarjáni útról kereskedelmi területek, bárok, éttermek számára bérbe adható területek nyílnak.

A stadion külső megjelenését egy határozott vonalú vasbeton lemez ferde síkja osztja két részre. A lemez alatt a közösségi terek találhatóak, a lemez felett pedig a stadion tető emelkedik. Az acél tartókra feszített hófehér membrán karosszériaszerű formája ad dinamizmust az épületnek. A főbejárat felett kialakított szalagszerű elem ezt a hatást még inkább erősíti.

A lelátó geometriája egy origamihoz hasonló, határozott élek mentén hajtogatott forma, amely jól illeszkedik az iparias környezethez. Az egymással szemben elhelyezett két lelátómezőt a pálya rövid oldalai mentén elhelyezett, tudatosan formált felületek zárják egységbe. A kialakult, akusztikailag méretezett, zárt lelátó „tál” képes arra, hogy a nagy befogadóképességű arénáknál megszokott szurkolói élményt nyújtsa a mérkőzések során. A „futball kapszula” elnevezés arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet, hogy a megszokott, sablonszerű megoldások helyett a kis léptékű stadionok esetében is születhetnek új építészeti válaszok.