Intermodális Közlekedési Központ

A régi debreceni vasútállomás helyére „intermodális parkot” terveztünk. E központok világszerte sínek, főútvonalak metszéspontjában emelkedő, pusztán logisztikai létesítmények. Ebben az esetben azonban a közösség elemi érdekének éreztük, hogy koncepciónk bekapcsolódjon a lüktető városi szövetbe. Tervünk az erre kiírt építészeti tervpályázaton megvételben részesült.

Bizonyos szempontból a város kapuja – a megérkezők egy része itt szerzi első benyomásait Debrecenről. A város összképében meghatározóak a tradicionális épületek, széles utcák, parkok; központját a Nagytemplom jelöli ki. A Piac utca kávézóival, éttermeivel, szórakozóhelyeivel a közösségi élet színtere, mely a Nagytemplomtól indulva déli irányban szeli át a várost tervezési területünk, a vasútállomás felé. Az új intermodális csomópont számára kijelölt helyszínt azonban gordiuszi csomóként zárja el az elegáns Piac utcától a hat sávos, rá merőlegesen futó főút. Tervünk sarokpontja volt, hogy feloldjuk ezt az ellentmondást.

Kulcsfontosságú, hogy az intermodális központ egy új lehetőség, célpont, találkozási hely legyen a városban, mely gyalogosan is bármikor megközelíthető.

A tervezési feladat egy olyan közlekedési csomópont kialakítása volt tehát, ami nemcsak befogadja a helyi és a távolsági közlekedés eszközeit, de illeszkedik a már kialakult jellegzetes mezővárosi szövethez is. A második megoldandó problémát éppen az jelentette, hogy a tervezendő, funkcionális követelmények szerint alakított térrendszer, szükséges méretei miatt konkurálna a Debrecen városképét meghatározó, tradicionális épületek megjelenésével. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem formálhatjuk meg szoborszerű épülettömbként.

Az „ipari” közlekedési csomópont képe helyett egy “intermodális park” víziója rajzolódott ki a városi park és a közlekedési csomópont áthatásának eredményeképp: egy élhető, egyedi, színes világ.

Koncepciónk szerint a lesüllyesztett főút felett létesülő új közpark szolgálja a város lakóit játszótérrel, büfékkel, éttermek teraszaival és számos egyéb közösségi funkcióval. Ez a nyüzsgő zöld világ egy ponton azután áthatja az új épületet, s így szinte észrevétlen válik annak részévé. A tervezett park és az új épület metszetében létrehozott nagyméretű, felfelé táguló, kétszintes, nyílt tér a zöld közösségi területek és az épület közös gyújtópontja.

A teret körülölelő „falak” szabadon bejárható, felfelé lépcsőző formák.

Alapegységei szabályos rendben, pixelszerűen egymás mellé és fölé helyezett építőelemek, „téglák”. A „téglák” hol éttermekhez kapcsolódó teraszokat, hol padokat alkotnak, közüket a park zöldje tölti meg élettel. Ahol szükséges, ezen elemek hiánya világítja meg a belső tereket. Maga a közlekedési csomópont és a hozzá tartozó funkciók egyetlen nagy tető alá kerültek. Minden tömegközlekedési eszköz a terepszinthez csatlakozik, a helyi járatok számára szintben biztosított az átszállás is. A vasút és a távolsági busz peronjai az emeletről közelíthetők meg, a parkoló az épület alatt található.

Funkciójának megfelelően tehát a tervezett épület koncentrálja ugyan a tömegközlekedést, de a megszokottól eltérően nem rideg, ipari környezetben, hanem egy városi parkot, új közteret teremtve. Megjelenésében nem szárnyalja túl Debrecen jelképszerű történelmi épületeit, határozott vonalvezetésével mégis méltó lezárása a Nagytemplom – Piac utca tengelynek.