„On forgetting facades and creating public spaces” (Homlokzatok helyett tervezzünk inkább közösségi tereket) címmel stúdiónk vezető tervezője, Bordás Péter adott elő a héten Belgrádban a SHARE Serbia 2023 rendezvényén.
Stúdiónkban a koncepció alkotta vezérfonal fontos szerepet játszik a tervezés során, mert meghatározza az épület tömegét, megjelenését, homlokzatát. Ezért is szoktuk mondani, hogy „nem tervezünk homlokzatot”. Hisszük, hogy a tervezési feladat kapcsán felmerülő problémákra olyan válaszokat tudunk adni, ami erősen meghatározza majd az épület karakterét. Ez a gondolkodásmód a középületek esetében különösen fontos, mert azok szerepe meghatározó egy város számára, méretük és jelentőségük miatt is fontos, hogy illeszkedjenek a városszövetbe, elérhetőek, megközelíthetőek, átjárhatóak, vonzóak legyenek.
Az előadás keretében Péter három olyan, nagyobb közösségek számára tervezett projektünket bemutatott be, amelyeknél a homlokzat nem egy vaskos fal, amely elválaszt a külvilágtól, sokkal inkább egy finom hártya, amely összemossa a határokat a külső és belső terek között.
Az Innovációs Központ az egyetemi kutatás-fejlesztéshez kapcsolódóan épült inkubátorház. A funkcióból adódóan az épületnek nyitott, vonzó, inspiratív helynek kellett lennie. A háromszintes épület koncepciója egy polchoz hasonlatos, ahol a felső szinten a kutatás, az alsó szinten a gyártás, míg a középső, bejárati szinten a közösségi terek, a gondolatcsere, inspirációk helye található. Az épület pillérvázas szerkezetet kapott, amelyet üvegfalak és teraszok vesznek körbe. A teraszok külső szélére szerelt, állítható árnyékoló ponyvák kerültek, ez határozza meg a külső megjelenést. A többrétegű homlokzat bejárható, kapcsolódik minden szinthez, így az épület mini városközponthoz hasonlóan nyitott, vonzó hely lett.
A Nagyerdei Stadion a Nagyerdőbe, Debrecen egyik legkedveltebb rekreációs parkjába épült. Az épület feladata az is volt, hogy revitalizálja az elhanyogolt állapotú parkot, valamint katalizátorként hasson a városrész fejlődésére. A kérdés, hogyan lehet elhelyezni egy stadiont egy védett városi parkba?
A multifunkciós komplexum teljes alsó szintjére közösségi funkciókat helyeztünk el, melyeket megnyitottunk a park irányába. A 20000 férőhelyes stadion funkciót e fölé terveztük, mely a fák lombkoronájának szintjén „lebeg”. A lelátók megközelítése a stadiont körbeölelő, levegőben vezetett gyalogos sétányról történik, amely egy átmeneti zónát határol le az épület körül a természet és az ember alkotta világ között. Az épület megjelenését a stadion könnyed, fehér ballonszerű formája határozza meg. A parkban elhelyezett levegőben vezetett járda, valamint a park szintjén kiépített közösségi funkciók szintén fontos részei az épületnek, hiszen ezek kapcsolják be az épületet város vérkeringésébe.
A Lónyay-Hatvany Villa egy Ybl Miklós tervezte villa újjáépítése a Budai Várban. Amikor a feladat egy régi épület újra felépítése, szeretnénk azt, a modern kor eszközeivel megtenni, de hogyan? A Lónyay-Hatvany Villa különlegessége, hogy neoklasszicista kőhomlokzata egy gombnyomásra kinyitható a panoráma felé. Koncepciónk tehát egy olyan épület volt, amely megválaszthatja „ruháját”, kinyitható és becsukható. Homlokzatot itt sem terveztük, hiszen azt már Ybl Miklós megtervezte.
