Guggenheim Múzeum Helsinki

A Helsinki Guggenheim Múzeum épületére benyújtott pályázati tervünk lazán szerkesztett tereivel, nyitottságával a finn mentalitást idézi. Teret ad a művészet számára és egyúttal fontos eleme a kikötő rehabilitációjának.

Helsinki kikötője a legnagyobb Finnországban és a második legnagyobb az északi országokban. A dinamikusan fejlődő főváros kereskedelmi célú hajózása azonban időközben a központon kívül kapott helyet. A város centrumában lévő Déli kikötő jelenleg főként a személyszállításra és turizmusra koncentrál, így ennek rehabilitációja fontos városfejlesztési kérdéssé vált. Különös tekintettel, hogy a déli kikötő közelében a város olyan nevezetességei láthatók, mint az Uszpenszkij-székesegyház, a Szenátus tér, a Piactér, a Régi Vásárcsarnok, a Palace Hotel, stb. Egy új múzeum létesítése az öböl park felőli partján, együttműködve a Finn Építészeti Múzeummal és a Dizájn Múzeummal, egy új, modern múzeumnegyed képét vetítette előre, ahol az új múzeumi épület az öböl ékszereként a finn művészet új jelképe lehetett volna.

A Finn-öböl bejáratánál lévő város, Szentpétervár és Tallinn szomszédságában már eddig is a régió kulturális központjaként működött. Erre tekintettel a Guggenheim Alapítvány tárgyalásokat kezdeményezett a várossal egy új múzeum létesítését illetően, amely ötödik eleme lett volna a Guggenheim múzeumoknak világszerte New York, Velence, Bilbao és Abu Dhabi után. Ezek a múzeum épületek ikonikus megjelenésükkel szinte rögtön szimbólumok lettek, tervezőik pedig olyan ismert építészek, mint Frank Lloyd Wright, Frank Gehry. Így történt, hogy 2014-ben Helsinki városa és a Guggenheim Alapítvány közös céllal, nemzetközi építészeti tervpályázatot hirdetett egy 21. századi múzeum épület tervezésére a Déli kikötőben.

A kétfordulós pályázatra összesen 1715 pályamű érkezett be, és ezáltal a Helsinki Guggenheim múzeum a történelem egyik legnagyobb építészeti tervpályázata lett. A pályázat sikeresen lezajlott ám a projekt mégsem valósult meg. A lakosság végül úgy döntött, hogy a finn kulturális értékeket előtérbe helyezve, egy nemzetközi márka nélkül kívánja a turisztikai vonzerőt növelni. A döntés érthető, de nem oldja meg a Déli kikötő kérdését. Stúdiónk pályázati koncepciója viszont éppen erre kérdésre koncentrált.

Az épület tömege a történelmi városraszterhez illeszkedve szabályos rombusz formát vesz fel, miközben egymás felett lebegő szintjeivel észrevétlen kapcsolja össze a városközpontot és a szomszédos parkot a kikötő ipari világával. Átlátható, nyílt közösségi terei egyszerre nyújtanak találkozóhelyet az ide látogató turistáknak és a helyi művészeti szervezeteknek. A városközpont felől érkezve már messziről betekinthetünk az épületbe a kiállítóterek hatalmas transzparens felületein keresztül. Az izgalmas átlátások, a bejárati zóna felett úszó három szint magas kiállítási tér üveg födéme felfedezésre hívogat.

A hosszú kemény telek során az élethez reményt adó fény jelentősége esszenciális, ezért koncepciónkban az üvegfelületekkel körülvett terek kompozíciója lámpásként is működik az öbölben.

A megérkezés szintjét az első szintre emeltük, ahová a városközpont felől széles rámpa vezet fel. A dombos park irányából a látogatók szintben, egy gyalogos passzázson keresztül érkeznek. A természetes napfény és a finn építészetre jellemző fa burkolat jelenléte a park ligetes hangulatát idézi. Az épület három múzeumi szintje, a különböző méretű és többszintes kiállítóterek flexibilisen használhatók. A legfelső szinten sky bár és egy étterem található, kiváló kilátással a múzeum izgalmas tereibe és az öböl területére. Az épületet kéthéjú üvegszerkezet fedi, ahol a rétegek között rombusz alakban kifeszített vitorlák árnyékolnak. Az üzemeltetést kiszolgáló egységek az érkezési szint alatt, a kikötő szintjén találhatóak, közvetlen kapcsolattal a meglévő szervízúthoz.