Krausz Palota

Az UNESCO által a világörökség részének nyilvánított Andrássy út, a 19. század második felében, a város egyik legnagyobb városfejlesztési stratégiájának részeként, a párizsi sugárutak mintájára épült, hatalmás fákkal és neoklasszicista palotákkal szegélyezve. A Krausz Palota épületét Krausz Lajos, a Krausz-Mayer Maláta és Szeszgyár Rt. igazgatója építtette családja számára. Az 1885-ben átadott épület tervezője Quittner Zsigmond építész, akinek leghíresebb munkái között a Gresham-palota is szerepel.

A három emeletes eklektikus lakóház homlokzatán megjelenő szoborpárok többek közt olyan értékeket emelnek ki, mint hűség és szerelem, egyetértés és erő, béke és munka. Ezek és a palota belső udvarában lévő „Incselkedők” című kútszobor a kor neves mestereinek, Donáth Gyula és Róna József szobrászoknak a munkái. A beltéri freskókat Lotz Károly, a mozaikokat Luigi Depold készítették.

Az 1820-as években a palota adott otthont a Magyar Korona kávéháznak, amelyet a híres Nyugat című folyóirat szerzői is szívesen látogattak. A második világháború után az épület a Budapesti Rendőrfőkapitányság tulajdonába került. Az erősen leromlott állapotú épület első felújítására az 1960-as években került sor. 2001-ben magánkézbe került és a Kőnig és Wagner Építészek Kft. tervei alapján ismét felújították, valamint bérirodaházzá alakították.

Stúdiónk feladata az volt, hogy helyreállítsa és „A” kategóriás irodaházzá alakítsa a műemléki épületet, a földszinten elegáns üzletekkel, a felsőbb szinteken pedig bérleményi irodaterekkel. A műemléki épület kiemelten védett területei a bejárati zóna, a belső udvar, a főlépcsőház és az első emeleti Krausz lakrész, ezért a belsőépítészeti koncepció ezekre a helyekre fókuszál. Az üvegtetővel fedett látványos belső udvarban kap helyet a lobby egy információs pulttal és egy egyedi tervezésű felhőlámpával. Az átriumból két új felvonó indul felfelé, a meglévő liftaknákban. Az kiszolgáló területek és a gépészet a pinceszinten kapnak helyet.