Unger-ház

Egy műemléki bérház felújítása és bővítése mindig érzékeny téma, igazi kihívás. Az Ybl Miklós tervezte Unger-ház esetén stúdiónk egy kis optikai játékkal illeszti az új lakóteret a régi épülethez.

Ezt a Múzeum körúti bérházat szinte mindenki ismeri. Van aki a Könyvudvarról, fakocka burkolatú belső udvaráról, mások mint átjáróház ismerik a Múzeum körút és a párhuzamos Magyar utca között. Talán éppen ezért mindig sokféle üzlet és vállalkozás volt jelen az épületben. Cipőbolt, pizzéria, cukrászda, szabaduló szoba, tetováló szalon, de még az építészeti modell készítő cég, a Limes első műhelyének is ez az épület adott otthont. Rossz állapota miatt erősen felújításra szorul, de gazdag részletképzése izgalmas múltat sejtet.

A mintegy 160 éves ház az 1850-es évek elején épült, ingatlanberuházásként, az iparos gyökerekkel rendelkező Unger család megbízásából. A terveket Ybl Miklós készítette. A telek szabálytalan T-betű alakja megnehezítette ugyan a tervezést, de végül egy különleges, függőfolyosót nem igénylő belső udvaros megoldás született. Az épület két utcai homlokzattal rendelkezik, egy díszesebbel a Múzem körút felől és egy egyszerűbbel a Magyar utca felől. Az utcákról régi kocsibejárók vezetnek a szűk belső udvarra. A két utcai tömeg külön lépcsőházzal rendelkezik, amelyekből reneszánsz stílusú üvegezett árkádokról nyílnak a lakások. Az épület Ybl egyik korai munkája, de romantikus hangulata és szokatlan alaprajzi elrendezése miatt mindenképp figyelemreméltó.

A kétemeletes palotaszerű épület felújítása a tetőtér beépítésével együtt valósul meg. Stúdiónk egy olyan megoldást tervezett, ahol az új elemek egyedi módon, légies finomsággal illeszkednek a védett épülethez. Az új tető vonala követi az eredeti tetőszerkezet hajlásszögét és formáját. A kétszintes tetőtér alsó szintje az utca felőli síkokon a meglévő párkányoktól visszahúzva kerül kialakításra. A tető galéria szintje pedig a belső udvar felé nyit majd. Az utcakép így változatlan marad.

Koncepcionális alapvetésünk volt, hogy az Ybl-féle architektúra mellett újabb építészeti elem nem jelenhet meg, ezért az új elemeket a belső udvarban az épülettől független szoborként értelmezzük.

A belső udvar felől, a záró tagozat felett csupán egy könnyed, kék terrazzoval burkolt, lebegő sík jelenik meg. Az udvar mentén körbefutó konzolos sík, avagy párkány gyakorlatilag kitakarja az új felépítményt. Szerepe, hogy keretbe foglalja az Ybl tervezte épületet, megőrizze ezzel a romantikus lakóépület hangulatát, a teremszerű belső udvar és a homlokzatok arányait, ugyanakkor finoman utal a modern kor jelenlétére. A lebegő keret négyszögletes geometriája és anyaga visszaköszön az átjáró udvar burkolatában is. Éjszaka a keret és az udvari burkolat indirekt megvilágítása adja majd a belső udvar fényeit, egyedi hangulatát, ahol egyszerre fellelhető a régi és a mai kor haladó szellemisége, építőművészete.