Az építész társasház tervezésnél sem csupán épületet alkot, hanem felelőssége a hely múltjának és értékeinek tiszteletben tartása, a helyszín városi szerepének megértése, valamint a közösségi hiányok és igények kezelése is. Miközben természetesen egy izgalmas, inspiráló épületet képzelünk el, amely a maga módján egyedi és megismételhetetlen.
Egyik pályázati tervünkben Újbuda egyik meghatározó későmodern intézményi épületét alakítottuk át lakóépületté. Az egykori előadótereket integrálva szerveztük újjá a földszinti tömeget és alakítottunk ki egy hangulatos belső udvart, mely felett kártyavárszerű részleteivel látványosan könnyed hatást kelt a lakó felépítmény. A karakteres megjelenés mellett az épület magasságával és tömegével jól illeszkedik a meglévő városi szövetbe.
Mivel a befektetői döntések mögött mindig komoly üzleti érdekek állnak, ezért a beruházói program természetesen kiemelten fontos szerepet kap a tervezésnél. Szerencsés helyzetben az építész már a telekválasztásnál jelen van és tanácsadóként részt vesz a program alakításánál, de sokszor inkább az a jellemző, hogy piackutatáson alapuló kész táblázatokat kapunk a megbízói projekt menedzsmenttől a lakásmix részleteit illetően. Adott, hogy milyen méretű lakásból hány darabot kell tervezni és melyik szinten milyen típusú lakásokat kell elhelyezni.
Egy bonyolult mátrixot látunk, amelynek összerendezése egy komplex matematikai, logisztikai feladat, hiszen fontos, hogy az épület végül funkcionálisan működőképes és jól használható legyen. Ilyen nagy kihívást jelentett számunkra a Ferencváros egyik rozsdaövezetében épült 520 lakásos Allure Residence, melynek jól szervezett tömegei úszó cirkálóra emlékeztetnek a Duna-parti városképben.
Különböző méretű társasházak különböző építészeti megközelítést igényelnek. Kis lakásszám esetén a lakások belső kialakítására kerül nagyobb hangsúly, míg 200 felett a lakások pici pontokká törpülnek a tervezőasztalon és már inkább egy bonyolult megastruktúráról beszélünk, amely az egyén helyett egy lakóközösségre tolja a fókuszt.
Olyan kérdések kerülnek előtérbe, mint a publikus, félig publikus és privát terek, kertek, teraszok, zöld felületek, belső közterek, belső gyalogos és autóutak elhelyezkedése, valamint a különböző szolgáltatások egymáshoz való viszonya, illetve hogy ebbe a struktúrába hogyan illeszkednek a különböző épülettömegek. Fontos, hogy környezetünk ne csak élhető, hanem kellemes és inspiráló legyen, még akkor is, ha egy megastruktúra egyik pici pontjaként élünk.
A debreceni Tócóvölgybe tervezett 1300 lakásos lakókomplexum laza pontszerű beépítésével a közösségi terekre és a zöld felületekre teszi a hangsúlyt a 10 hektáros fejlesztési területen. Míg a kis 6 lakásos budai lakóparkunk játékosan egymásra helyezett tömegeiben az egyedi hangulatok, intim terek, privát kertek kerülnek fókuszba.
Fontos, hogy az építész felismerje és reagálni tudjon a változó igényekre. Lakótereinkben a klasszikus nappali funkció egyre inkább jelentőségét veszti, lakásaink alapterülete egyre csökken. Felgyorsult világunkban egy tablettel bárhonnan tudunk dolgozni, ágyban, kávézóban, parkban, játszótérről. A közösségi terek, közterületek minősége egyre fontosabbá válik, miközben lakásaink konténerszerűen bővíthető, moduláris irányba mozdulnak. A modern társasház tervezés rugalmasan alkalmazkodik a változó társadalmi igényekhez, hiszen otthonunk menedék, amelyből erőt meríthetünk, és amely egy békés, harmonikus közösség alappillére lehet.